Kékedi Tibor Úr a Magyar Asztalitenisz Szövetség Játékvezető Bizottságának elnöke nyílt levélben fejtette ki álláspontját a PTE PEAC egyik játékosa, Brian O'Neill Afanador Perez kapcsán meghozatalra került Fellebbviteli Bizottsági határozattal szemben. Egy olyan határozattal szemben, amely a Magyar Asztalitenisz Szövetség szabályaival ellentétesnek talált két, a Kékedi Tibor Úr által vezetett Versenybírósági határozatot.

Tiszteletben tartva Kékedi Tibor Úr véleménynyilvánításhoz való jogát, a Szövetség saját honlapján tette közzé a nyílt levelet. Tette mindezt annak ellenére, hogy a Fellebbviteli Bizottság éppen arra tekintettel létezik, hogy biztosítsa a Versenybíróság döntéseivel szembeni felülvizsgálatot. A nyílt levélben foglalt bírálat így a fentiek alapján egy olyan szakmai, szabályértelmezési kérdés kapcsán szültetett meg, amellyel a Fellebbviteli Bizottság a Szövetség szabályainak betartása érdekében változtatta meg a Kékedi Tibor Úr által vezetett testület szabályellenes döntését.

Az ügy tényállás röviden a következő.

Brian O'Neill Afanador Perez, a PTE PEAC-Kalo Méh játékosa jogosulatlanul szerepelt a halasztás miatt ténylegesen 2016. október 29. napján lejátszásra került, azonban eredetileg 2016. október 2. napjára kiírt PTE PEAC-Kalo Méh - Floratom Probart Szeged AC, valamint a halasztás miatt ténylegesen 2016. október 28. napján lejátszásra került, eredetileg 2016. október 1. napjára kiírt Komló Sport Kft. – PTE PEAC-Kalo Méh EXTRA Liga osztályú csapatbajnoki mérkőzéseken.

Sem mérkőzés játékvezetője, sem a Kékedi Tibor Úr általa vezetett Versenybíróság nem tett intézkedést a mérkőzést követően, annak ellenére, hogy lehetőségük lett volna észlelni azt a tényt, hogy a halasztás következtében a játékos jogosulatlanul szerepelt a mérkőzéseken, tekintettel arra, hogy a mérkőzés eredeti időpontjában versenyengedéllyel nem rendelkezett. A Szabálykönyv vonatkozó 3.3.1.1. pontja ill. 3.3.2.c. pontja alapján ugyanis a játékvezető, a főbíró felelőssége többek között az adott versenyen részt vevő játékosok játékjogosultságának ellenőrzése is.

A játékos szereplésével összefüggésben óvás sem érkezett. 2016. november 18. napján azonban a CVSE-SWIETELSKY azzal kereste meg a Versenybíróságot, hogy álláspontja szerint a játékos jogosulatlanul szerepelt a hivatkozott mérkőzésen. Levelében a jogosulatlan szereplés okait is megnevezte.

A fenti értesítést követően 39 nappal (a mérkőzések lejátszását követően pedig már 60 illetve 59 nappal) 2016. december 27. napján a Versenybíróság meghozta azt határozatát, amelyben megállapított a játékos jogosulatlan szereplését.

A döntéssel szemben határidőn belül a PTE PEAC-Kalo Méh csapata a Fellebbviteli Bizottsághoz fellebbezést nyújtott be.

A fellebbezésben a játékos jogosulatlan szereplésének tényét maga a PTE PEAC sem vitatatta, ugyanakkor kifejtette, hogy álláspontja szerint óvás hiányában a Versenybíróságnak a tudomásra jutástól – amely legkésőbb 2016. november 18. napján bekövetkezett – számított 15 napon belül kellett volna határozatot hoznia.

A MOATSZ Szabálykönyv vonatkozó szabályainak 5.1.7.5. pontja alapján az elhalasztott mérkőzésen csak azok a játékosok szerepelhetnek, akik a mérkőzés eredeti időpontjában is játékra jogosultak voltak, így az a Fellebbviteli Bizottság előtt sem volt kérdés, hogy a játékos jogosulatlanul szerepelt a mérkőzéseken.

Az ügyben rendelkezésre álló iratokból ugyanakkor megállapítható volt, hogy a CVSE-SWIETELSKY a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően 2016. november 18. napján értesítette a Versenybíróságot a jogosulatlan szereplésről, a Versenybíróság tehát legkésőbb a CVSE-SWIETELSKY felhívásakor hivatalos tudomást szerzett a szabálytalanságról.

A hivatkozott szabályzat 5.1.5.10. pontja értelmében, ha a versenybíróság jogosulatlan szereplés miatti szabálytalanságot hivatalból észlel, úgy az esemény tudomására jutásától számított 15 napon belül (szubjektív határidő), de legkésőbb a bajnoki év végéig (objektív határidő) minden olyan intézkedés meghozatalára jogosult, amelyet óvás esetén megtehetne.

Az 5.1.5.10. pont helyes értelmezése nem vezethet olyan eredményre, miszerint – függetlenül a tudomásra jutástól – a bajnoki év végéig jogosult lenne a Versenybíróság az óvás esetén alkalmazható intézkedések meghozatalára. Ez az értelmezés ugyanis egyfelől teljesen értelmetlenné tenné a 15 napos szubjektív határidőt, másfelől teljes bizonytalanságot is jelentene a versenyrendszerben. E hibás érvelés alapján ugyanis a bajnoki év vége előtti utolsó napon az összes év közben észlelt szabálytalanság utólag válna szankcionálhatóvá, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan lenne abban az esetben, amennyiben a Versenybíróságnak már korábban, évközben tudomására jut az adott szabálysértés.

A szubjektív és objektív határidők fogalma egyébiránt teljesen bevett és elfogadott terminus technicus a hazai és nemzetközi jogéletben, bírósági gyakorlatban, így a nyelvtani és logikai értelmezés mellett az összehasonlító, fogalomelemző értelmezés is arra az eredményre vezet, hogy a Versenybíróságnak 15 napja lett volna intézkedésének megtételére.

Mivel pedig az I. fokú határozat meghozatalára a 15 napos határidőn túl került sor, a Kékedi Tibor Úr által vezetett Versenybíróság 97/2016/2017. és 98/2016/2017. számú határozatai a Szabálykönyv 5.1.5.10. pontjába ütköztek, így azokat – a jogosulatlan szereplés ellenére – a Fellebbviteli Bizottság kénytelen volt megváltoztatni. Ugyanakkor mivel a jogosulatlan szereplést az érintett PTE PEAC kifejezetten sportszerűen maga is elismerte, a játékos további szerepeltetésétől a klubot a Fellebbviteli Bizottság eltiltotta.

Fontos továbbá rögzíteni a nyílt levélben a versenyzési engedély megszerzésének időpontja kapcsán kifejtettekkel összefüggésben azt is, hogy a két érintett Versenybírósági határozat illetve a két mérkőzés eredményének felülvizsgálata szempontjából a versenyzési engedély megszerzésének időpontja relevanciával nem bírt, tekintettel arra, hogy a játékos szereplése - a mérkőzés halasztása miatt, a fent kifejtettek szerint - eleve jogosulatlannak minősült. A jogosulatlan szereplés konzekvenciáit a Versenybíróságnak ugyanakkor le kellett volna vonnia az eljárási szabályok teljes betartásával. Ahogyan egy állami bíróság is kizárólag a rá irányadó szabályok és határidők betartásával járhat el, úgy a Szövetség szervei sem kerülhetik meg a rájuk irányadó előírásokat.

A fellebbviteli ügy szempontjából teljesen irreleváns, de érdemes megemlíteni, hogy nevezett játékos a két vitatott mérkőzésen mindösszesen egy mérkőzést nyert a szegedi csapat ellen, míg Komló csapata egyet sem.

A fent kifejtettektől függetlenül a Szövetség észlelve a versenyzési engedély kiadása körüli értelmezési vitákat, azokat megelőzendő, a jövőben pontosítani és egyértelműsíteni fogja a versenykiírás vonatkozó rendelkezéseit.

Az egyébként egy tisztán szakmai és szabályértelmezési probléma apropóján megszülető nyílt levél személyeskedő mondatai ugyanakkor mélységesen méltánytalanok. A (sport)szakmai vitától a Magyar Asztalitenisz Szövetség vezetése sem korábban, sem a jövőben nem riad meg, sőt, helyet és teret biztosított és biztosít a szakmai érveknek és ellenérveknek, azonban a céltalanul személyeskedő, vádaskodó gondolatokat határozottan visszautasítja.

Budapest, 2017. február 24.

Magyar Asztalitenisz Szövetség Fellebbviteli Bizottság