Az asztalitenisz válogatott edzésmunkájával és a versenyzők terhelés alatti teljesítményével kapcsolatban Aranyosi Péter szövetségi kapitányt több éve foglalkoztatja az a kérdés, hogy egy ennyire összetett sportágban vajon definiálhatók és mérhetőek-e azok a paraméterek, amelyek egy adott játékos teljesítményét meghatározzák, azaz behatárolhatók-e olyan biometriai funkciók, amelyek arányosan meghatározzák egy mérkőzés kimenetelét. És ha igen, akkor ezek javítása beépíthető-e az napi edzésmunkába, másképpen: edzhető-e a siker?

A válogatott edző már több éve dolgozik együtt Dr. Kovács Péterrel és Dr. Rácz Leventével, a más sportágakban is elfogadott felméréseken és teszteken annak érdekében, hogy edzésmunkába építhető eredményekhez jussanak. Ehhez úgynevezett pályatesztek alkalmazásával rendszeresen monitorozzák az edzésen és mérkőzéseken válogatott asztalitenisz játékosok élettani mutatóját és agyi aktivitását.

A május közepi felmérés csak egy állomása a teljes sorozatnak, de már most egyre inkább bizonyítottnak látszik, - és ebben mind az élettannal foglalkozó szakemberek, mind az edzők egyetértek - hogy a napi edzésmunka és a versenyzés mért adatai alapján azok között óriási különbség van.

„A napi edzés terhelés és a versenyeken kapott igénybevétel köszönőviszonyban sincs, tehát sokszor egész mást edzünk, mint kellene" - összegezte Aranyosi Péter.

A két szakember Dr. Kovács Péter és Dr. Rácz Levente már jó ideje foglalkozik az asztalitenisszel és szerintük például nagyon kevés a relevancia egy 8-10-szer ismételt 15 perces labdás gyakorlat és a meccs-szituációk között terhelési szempontból megközelítve.

A mérések szerint például a szervezet tejsav termelése az edzésen számottevően megnövekszik, míg mérkőzésen az emelkedés csekély, ám kiélezett pszichikai terhelés hatására - fizikai terheléstő függetlenül - a szív frekvencia nem ritkán a 150-es értéket is meghaladja.

A szakértők edzőkkel közös szakmai véleménye az, hogy mindenképp be kell iktatni a mérkőzések ritmusát követő maximális intenzitással történő edzéseket is a megfelelő időszakban és mennyiségben.

„Reményeim szerint ezzel a kiváló szakmai háttérrel és a rendszeres mérésekkel további értékes információkhoz jutunk, amelyeket a válogatottnál alkalmazott merőben új edzéselméletbe integrálhatunk" - fejezte ki reményeit a szövetségi kapitány.