Augusztus 7-én lenne 80 éves a magyar és nemzetközi asztalitenisz sport legendás alakja. Berczik Zoltán 1937. augusztus 7-én született Újvidéken. 1944-ben költözött szüleivel Magyarországra. Az asztaliteniszt Békéscsabán kezdte el 14 éves korában, majd 1950-től a Gyulai Vörös Lobogó, 1955-től a Budapesti Lokomotív, 1957-től a Vasútépítő Törekvés, majd 1965-től a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) asztaliteniszezője volt. Szorgalmának és játékszeretetének köszönhetően szinte ismeretlenül robbant be a magyar és nemzetközi élvonalba.

1957-től 1969-ig összesen száznegyvenöt alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. A világ- és Európa-bajnokságokon összesen tizenhárom érmet – köztük az 1958. évi budapesti és 1960. évi zágrábi Európa-bajnokságon három-három aranyérmet – nyert. Az aktív sportolást 1969-ben fejezte be.

Visszavonulása után a Testnevelési Főiskolán edzői, majd mesteredzői oklevelet szerzett. Még aktív játékosként a BVSC játékos-edzője volt. 1969-től 1984-ig a magyar válogatott vezetőedzője lett. Tanítványai közül Jónyer István négyszeres, Klampár Tibor, Gergely Gábor kétszeres, Kreisz Tibor, valamint Takács János egyszeres világbajnok lett. 1984-től 1985-ig a japán Butterfly cégnél volt edző. Hazatérése után a BVSC vezetőedzője, majd 1989-től 1996-ig ismét a magyar válogatott vezetőedzője, illetve a Magyar Asztalitenisz Szövetség (MOATSZ) edzőbizottságának vezetője volt. 2001-ben a szövetség alelnökévé, később tiszteletbeli elnökévé választották. 1998-tól Gyula város díszpolgára. 2015 óta az ETTU által megalapított Asztalitenisz Hírességek Csarnokának (ETTU Hall of Fame) tagja.

Eredményei:

• 3-szoros vb-ezüstérmes: 1957, 1959, 1961;
• 3-szoros vb-bronzérmes: 1959, 1961;
• 6-szoros Európa-bajnok: 1958, 1960;
• Eb-ezüstérmes: 1964;
• BEK-győztes: 1963;
• 6-szoros 10-ek bajnok: 1956-60, 1963;
• 23-szoros magyar bajnok: 6 egyéni, 8 páros/vegyes páros, 9 csapat;
• 145-szörös válogatott – 1957-1969 között

(forrás: Wikipédia, generaciokcsataja.hu)