Az Európai Asztalitenisz-szövetség (ETTU) szombaton és vasárnap a magyarországi World Tour-verseny apropóján Budapesten tartja rendkívüli kongresszusát, amelyen 41 tagország 55 küldöttje vesz részt.

„Fontos döntések előtt áll az európai és azon kívül a nemzetközi asztalitenisz is – mondta Nátrán Roland, a hazai szövetség elnöke. – Ezek részben személyi döntések, hiszen az európai szövetségben szeptemberben, a nemzetköziben pedig jövő márciusban lesz tisztújítás. Másrészt pedig a sportág jövőjével kapcsolatban is fontos döntéseket kell meghozni, az európai klubversenyrendszertől kezdve a világbajnokság lebonyolításáig. Ezeket a kérdéseket az európai szövetség elnöksége Budapesten szerette volna megvitatni, és mi nagy örömmel rendelkezésre álltunk ennek megszervezésében.”

A megbeszélés középpontjában a kontinens asztaliteniszének jövője áll, különösen az, hogy a nemzetközi szövetség világbajnokságokat érintő reformja miként érinti Európát.

„A tavalyi világbajnokság kapcsán a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy milyen léptékű eseményről van szó – elevenítette fel 2019 fő asztalitenisz-eseményét Lajtai Kristóf, a MOATSZ főtitkára. – Több mint egyéves szervezést igényel egy ilyen gigaesemény, elég csak annyit megemlíteni, hogy háromszáz önkéntes szükséges hozzá, és százharminc ország képviseltette magát rajta. Az elképzelések szerint selejtezős rendszer bevezetésével kisebb léptékű világbajnokságok kerülnének ezentúl megrendezésre, amelyeken nagyobb hangsúlyt kapna a sportprezentáció, valamint a különböző szórakoztatóipari megjelenések.”

A kongresszusra meghívást kapott a nemzetközi szövetség elnöke – a vele készült interjú alább olvasható –, de az ITTF képviseletében volt jelen Felegyi Gábor is.

„Rengeteg diskurzus folyt arról az elmúlt években, hogy hogyan lehet úgy megújítani az asztalitenisz-világbajnokságot, hogy egyfelől pénzügyileg fenntartható legyen, másfelől pedig a különböző nagyobb médiaszereplőknek és a nemzetközi sportot formáló szereplőknek kicsit vonzóbbá váljon – mondta az ITTF-nél a világbajnokságokért felelős projektmenedzserként dolgozó magyar szakember, aki konkrét számadatokkal is szolgált az elképzeléseiket illetően. – A világbajnokság régiós és kontinentális selejtezők után egy nagyszabású, rendkívül magas színvonalú döntőbe fog torkollani, amelyet folyamatosan másik földrészen szeretnénk megrendezni, kevesebb résztvevővel, 32 csapattal és 128 egyéni indulóval.”

Felegyi Gábor szerint az idei puszani világbajnokságon születhet végleges döntés arról, hogyan néz majd ki 2021-től az asztalitenisz-világbajnokság.

„MINDIG SZÍVESEN TÉREK VISSZA MAGYARORSZÁGRA”

Thomas Weikert, a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (ITTF) elnöke az ITTF World Tour-sorozatának budapesti állomásán beszélt arról, hogy miért szeret annyira magyarországi versenyekre látogatni, és hogy mik a legsürgetőbb teendői a szövetségnek a következő évben.

– Mi a legnagyobb előnye annak, hogy Magyarország évről évre ilyen eseményt rendezhet?
– Ha végignézünk a mezőnyön, látjuk, hogy rengeteg az európai játékos, de nagyon sok ázsiai pingpongozó is részt vesz a versenyen. Ezt azért emelem ki, mert elég nagy a szakadék Európa és Ázsia között az asztalitenisz világában, így pedig hatalmas fejlődési lehetőség rejlik egy-egy ilyen WT-állomáson az európai játékosok számára. A Hungarian Open pedig ezek közül is kiemelkedik, a szervezés profi, így a verseny minden szempontból kielégítő. Mindemellett, mindig szívesen térek vissza Magyarországra, szinte már a második otthonom, az elmúlt egy évben – főképp a világbajnokság miatt – rengeteg időt töltöttem itt. Az már csak bónusz, hogy egy csodaszép, történelmi városban vagyunk, ahol egy megbeszélést egy pohár ital vagy egy jó vacsora mellett is meg lehet tartani. Ki ne jönne szívesen olyan helyre, ahol a munka és a szórakozás tökéletes arányban keveredik?!

– A következő időszakban mik jelentik a legnagyobb kihívásokat az ITTF számára?
– Ebben az évben nemcsak világ- és Európa-bajnokság vár ránk, hanem az olimpia is. Ezekkel az eseményekkel kapcsolatban a koronavírus miatt kialakult helyzet okoz fejtörést számunkra. A tervek szerint március 22-én kezdődik a világbajnokság Puszanban, Dél-Koreában. Tegnap tettünk közzé egy sajtónyilatkozatot, melyben közöltük, hogy a mai napra tervezett sorsolást elhalasztjuk. Ez rengeteg további kérdést és kihívást rejt magában, jelenleg azon dolgozunk, hogy a torna ne maradjon el, bár az elhalasztása már szóba került. A helyi szervezőbizottsággal való tárgyalások sem lesznek egyszerűek, hiszen rengeteg kérdésre kell mindenki számára megfelelő választ találnunk, és ha ott dűlőre jutunk, akkor még a végrehajtó bizottsággal is végig kell beszélnünk mindent.

– Melyek azok a területek, ahol az asztalitenisznek leginkább fejlődnie kell az elkövetkezőkben?
– Jelenleg folyik egy szervezeti átalakulás, amely magában foglalja például azt is, hogy a következő évre megduplázódnak a díjazások. Mindezzel a játékosokat szeretnénk segíteni, hiszen ahhoz, hogy az asztalitenisz tovább növekedhessen, gondolnunk kell azokra a versenyzőkre is, akik nem jutnak el a negyed- vagy elődöntőig, hanem csak az első pár körben tudnak részt venni a tornákon. Az átalakítás részét képezi az is, hogy nagyobb hangsúlyt fektetünk a sport bemutatására, nagyobb médiaérdeklődést szeretnénk elérni, valamint több játékost és nézőt vonzani az eseményeinkre. Ez utóbbiak nagyon komoly kihívások, amelyekkel 2021-től fogunk teljes erőbedobással foglalkozni. Ezen kívül a naptárban is „nagytakarítást” kell csinálnunk. Ha a labdarúgást vesszük alapul, ott csak a világbajnokság van, míg ugyanilyen presztízsű asztalitenisz-versenyből van négy is egy éven belül, ami egy kívülálló számára értelmezhetetlen. Ennek a megreformálásával is az asztalitenisz követőinek számát lehetne növelni.