A selejtezőből érkező magyarok mellett Póta Georgina is búcsúzott a női egyes nyitó fordulójában a budapesti világbajnokság harmadik napján. Pergel Szandra és Madarász Dóra sikerrel vette az első akadályt.

A női egyes első fordulójával kezdődött a keddi játéknap. Pergel Szandra és Madarász Dóra kiemeltként csak most kapcsolódott be a küzdelmekbe, de párosban hétfő este már hozzászokhattak a körülményekhez. Pergel a francia Pauline Chasselint, Madarász a görög Aikaterini Toliut verte meg 4:0-ra, a két mérkőzés azonban csak a végeredményben hasonlított egymásra. Ugyanis míg a görög védőnek gyakorlatilag esélye sem volt, addig Pergelnek oda kellett figyelnie, nehogy Chasselin vérszemet kapjon.

„Simának tűnt, de nem volt az – kezdte az értékelést Pergel Szandra. – Ismerjük egymást, voltak nálunk edzőtáborban. Jó érzékű lány, tudtam, hogy meleg lehet, ezért próbáltam rápörögni. Tíz órakor álltam oda az asztalhoz úgy, hogy tegnap este fél tízkor jöttem ki a karámból, ez így nagyon feszített tempó volt, de örülök, hogy sikerült nyernem.”

Madarász Dóra elárulta, hogy számára korántsem volt problémamentes a felkészülés véghajrája: „Pár napja, amikor már itt edzettünk, lesérültem, ezért izgultam is, hogyan tudok majd így mozogni az asztalnál. Szerencsére nem fájt a lábam, de azt hozzátenném, hogy a válogatott masszőre és az itteni fizioterápiás szakemberek segítsége nélkül nem tudtam volna asztalhoz állni, úgyhogy ezúton is szeretnék nekik köszönetet mondani.”

A selejtezőből főtáblára kerülő női játékosaink közül Fehér Orsolya kapta a legkedvezőbb sorsolást, persze a nála majdnem kétszer idősebb, a világranglista 75. helyén álló Dana Cechová ellen így is bravúrra lett volna szüksége. A vége 4:0 lett oda, ám így sem beszélhetünk sima mérkőzésről, hiszen a szettek elején rendre a magyar lány vezetett, ám aztán – többnyire kétpontos különbséggel – mindig a cseh bizonyult jobbnak.

„Tény és való, hogy rosszabbul fogadok szervát, mint az átlag, és bár már ebben is fejlődtem, ezt kihasználta az ellenfelem. Ezen kívül kritikus állásoknál nem hibázott, én viszont igen” – foglalta össze veresége fő okait Fehér Orsolya.

Bálint Bernadettre a csapatban négyszeres Európa-bajnok holland-kínai védő, Li Jie (27.) várt. Több mint biztatóan kezdett, de végül két sima és két szoros szettben kikapott.

„Nagyon sajnálom, hogy az utolsó szettben egyre kaptam ki – adott magyarázatot a könnyeire Bálint Bernadett. – Ez fáj most, hogy szerintem jó csata volt, de ilyen lett a vége. Nagyon magabiztos lett, már nem tudtam olyan labdát adni neki, amit elrontott volna.”

Hartbrich Leonie már azzal túlteljesítette az elvárásait, hogy továbbjutott a selejtezőből, és bár papíron neki jutott a legnehezebb ellenfél a világranglista-8. Cseng I-csing személyében, a selejtezőseink közül ő játszotta a legszorosabb meccset. Egy sima 4:0-s vereségnél sem érhette volna szó a ház elejét, ő azonban kétszer is egyenlített szetthátrányból. A folytatásban is helytállt a Szekszárd korábbi tajvani légiósa ellen, de a csoda elmaradt.

„Szerintem jó poénok voltak, öröm volt ellene játszani. Ő kifejezetten jó a szervafogadásban és az első labdákban, amit nekem még gyakorolnom kell. Szerintem ezen is dőlt el, mert poén közben az ő szintjén voltam” – mondta Hartbrich Leonie, aki összességében nagyon elégedett a világbajnoki szereplésével.

Egyesben Póta Georgina mutatkozott be a legkésőbb a vb-n a mieink közül, ráadásul az előttük lévő meccs jócskán elhúzódott, így a pluszvárakozás csak tovább növelhette a feszültséget benne. Neki egy alacsonyabban rangsorolt tajvani, Liu Hszing-jin (183.) jutott, Az első szettet elsősorban nyugtatóként nagyon jó lett volna megnyerni, ám nagy csatában Liué lett. Nem volt törvényszerű, hogy ezután a következő két játszmát is a tajvani nyeri, de így történt, így nem meleg, hanem forró lett a helyzet. Póta a szép számú hazai közönség által tüzelve visszakapaszkodott 3:2-re, mindenki kezdett bizakodni, hogy sikerülhet a fordítás, ám végül az egyenlítés sem jött össze.

„Az első szettet nagyon sajnálom, mert lélektani előnyhöz jut, aki megnyeri – nyilatkozta Póta Georgina. – Azt úgy vesztettem el, hogy három szerencsés pontot is nyert közben, én meg egyet sem. Ha az első szett megvan, máshogy alakulhatott volna a meccs, a három-null túl nagy előny volt. Dühös vagyok természetesen, de nincs idő a dühöngésre, le kell nyugodnom, mert pár óra múlva párosban állunk asztalhoz Matildával.”

BIRKÓZÓK VS. ASZTALITENISZ-LEGENDÁK

A szurkolói zónában kedden a Jónyer, Gergely, Klampár trió mellett megjelent többek között néhány birkózó kiválóságunk is. A Lőrincz fivérek szemmel láthatóan nagyon élvezték a játékot.

„Azt kell, mondjam, elég jól állok, ugyanis elvertem a tesómat és a birkózószövetségünk egyik alelnökét is, szóval már jól indult nekem ez a nap. Azt pedig mindannyian reméljük, hogy a magyarok minél jobban szerepelnek majd ezen a világbajnokságon” – mondta Lőrincz Viktor.

Bátyja, Tamás a Jónyer Istvánékkal való játékról beszélt: „Szenzációs érzés volt, hiszen tényleg ők voltak a legnagyobbak a világon, több világbajnoki cím birtokosai. Óriási megtiszteltetés volt ütögetni velük kicsit. A kollégista éveinkben mi is nagyon sokat játszottunk, napi két-három órákat pingpongoztunk.”

VILÁGBAJNOKSÁG, BUDAPEST
NŐI EGYES, 1. FORDULÓ, (A 64 KÖZÉ JUTÉSÉRT)
Pergel Szandra–Chasselin (francia) 4:0 (10, 6, 8, 12)
Madarász Dóra–Toliu (görög) 4:0 (4, 1, 9, 6)
Fehér Orsolya–Cechová (cseh) 0:4 (–9, –9, –8, –9)
Póta Georgina–Liu Hszing-jin (tajvani) 2:4 (–12, –7, –8, 9, 6, –7)
Bálint Bernadett–Li Jie (holland) 0:4 (–11, –5, –10, –1)
Hartbrich Leonie–Cseng I-csing (tajvani) 2:4 (–7, 7, –6, 9, –7, –7)