A múlt hétvégi budapesti World Tour-verseny után Budapesten rendezték meg az Európai Asztalitenisz-szövetség (ETTU) edzői szemináriumát, amelyen többek között a kínai szaktekintély, Feng Cse tartott előadást.

„Jó dolognak tartom ezeket az szemináriumokat, hiszen különböző látásmódok, ötletek vannak, ezek megosztásával mindkét kontinens, Európa és Ázsia is jól jár – mondta Feng Cse. – Azzal, hogy ide jövünk, nemcsak mi segítünk önöknek, hanem önök is nekünk. A részt vevő edzőkról csak felső fokon tudok beszélni, rendkívül interaktívak, remek kérdéseket tesznek fel, amelyekre még a tapasztalt kínai edzők sem feltétlenül tudnák a választ. Remélem, hogy még lesznek ehhez hasonló rendezvények. Érdekes és meglepő, hogy mi, Kínában is hasonló problémákkal szembesülünk, mint az európai edzők. Nagyra értékelem, hogy a kínai szövetség keményen dolgozik azon, hogy a csökkenjen a különbség a két kontinens asztalitenisze között.”

És hogy mit tanulhatnak a kínaiak tőlünk, európaiaktól? Például fonák oldali elemeket, amelyeket aztán legnagyobb sztárjaik játékába is megpróbálnak beépíteni. Muskó Péter, az ifjúsági leányválogatott szövetségi kapitánya elmondta, hogy a kínaiak hetven százalékban a tenyeres oldalra edzenek, míg a fonákra csak harminc százalékban, igaz, meglehetősen intenzíven.

Kínai csodáról Muskó Péter szerint nem igazán lehet beszélni, az ázsiai ország fölénye abból adódik, amit eddig is sejtettünk, tudtunk, mégpedig a kultúrák közötti különbségből.

„Mint megtudtuk, egy öt-hat éves kezdő heti tizenöt órát edz Kínában, nálunk ez elképzelhetetlen, miként az is, hogy egy mozdulatsort hónapokon keresztül gyakoroljanak, ám Kínában ez a megszokott.”

Utóbbi gondolattal egybecseng, amit Bátorfi Zoltán, az ifjúsági fiúválogatott szövetségi kapitánya mondott:

„Azt azért látni kell, hogy a kínai módszert egy az egyben nem lehet átültetni hozzánk, náluk ugyanis nagyobb a merítési lehetőség, sokkal több gyerek kezd el asztaliteniszezni, ráadásul több időt tudnak szánni egy-egy elem gyakorlására. Csak hogy egy példát mondjak: míg a tenyeres pörgetés elsajátítására nálunk körülbelül egy hónap áll rendelkezésre, Kínában szükség esetén egy évig gyakoroltatják. Ettől függetlenül az edzések felépítésében sok megfontolandót hallottam, s azt is érdekesnek találtam, hogy kiemelten foglalkoznak a kondicionális résszel, az erőnlétre kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek.”

Összességében elmondható, hogy az ilyen rendezvényekre igenis van igény, hiszen az Ormai László Asztalitenisz-csarnokban a magyarok mellett 14 országból 27 külföldi edző hallgatta, nézte a szakemberek előadásait.