A labdaváltás nem csak Magyarországon, hanem világszerte a legtöbbet emlegetett téma sportági körökben. A Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség felszerelésekkel foglalkozó bizottságának vezetője, Torsten Küneth elérkezettnek látta az időt, hogy megossza a nyilvánossággal az ITTF hivatalos álláspontját.

A sportvezető által fölvetett kérdések közül a legérdekesebbekből szemezgettünk.

1. Az www.ittf.com weboldalon az Equipment -> Balls menüpontban egész évben folyamatosan frissítik azt a listát, amely a jóváhagyott labdákat tartalmazza (List of ITTF Approved Balls). Valamennyi labda esetében jelzik azt is, hogy celluloid-, illesztett műanyag-, vagy illesztés nélküli műanyaglabdáról van-e szó. A listáról lekerülő labdák fél éven át még hitelesítettként használhatók.

2. Jelenleg három kínai, egy japán, valamint egy német cég gyárt új, hitelesített labdákat (Utóbbi, a Weener a hitelesítési eljárás véglegesítését várja.) Fontos: egy-egy cég nem csak egyféle márkajelzésű labdákat gyárthat.

3. A műanyaglabdákra a „40+”, míg a régi, celluloidból készültekre a „40” jelölést nyomják, így egyértelműen megkülönböztethető a két anyagtípus.

4. Az ITTF az egyes nemzeti szövetségek számára nem teszi kötelezővé az új, műanyagból készült labdák használatát, azokat csak az ITTF égisze alatt rendezett versenyeken használja kötelező érvénnyel. Nem ITTF-versenyen a szervező, illetve az adott ország nemzeti szövetsége dönt arról, milyen labdákkal bonyolítja le a viadalt.

5. Az ITTF a celluloid alapanyagú labdákat nem kívánja bevonni mindaddig, amíg azokat gyártják, és hitelesítésüket folyamatosan megújítják a gyártók. Ezzel együtt a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség szakmai testületei abban bíznak, hogy a régi típusú labdák száma egyre csökken a piacon, hiszen a műanyaglabdák gyártási folyamata, szállítása és tárolása is jóval gazdaságosabb, mint a celluloidé.

6. A korábbi minőségi kifogások mára mind kevésbé jellemzőek: az új, már 2014-ben tesztelt műanyaglabdák egészen más színvonalúak, mint a régebbiek. Ugyancsak a fejlesztések következménye, hogy a két labdatípus között korábban fölpattanáskor hallható hangkülönbség megszűnt.

7. Az ITTF a tesztelések során a labdák következő tulajdonságait analizálta: súly, átmérő, domborodás, visszapattanás, irányváltoztatás, keménység. Az eltéréseket három típus (celluloid-, illesztett műanyag-, illetve illesztés nélkül készült műanyaglabda) között vizsgálták, és a következő eredményre jutottak. Súly: nincs különbség; domborodás: a műanyag labdák átmérője pontosabb, domborodásuk jobb; visszapattanás: nincs különbség; irányváltoztatás: nincs különbség; keménység: az illesztett műanyagból készült és a celluloidlabdák esetében megegyezik.

8. AZ ITTF nem szabja meg, hogy a labdák gyártása során milyen típusú műanyag-alapanyagot kell használni. Ha az anyag az egészségre nem káros, valamint a celluloiddal szemben bizonyítottan gazdaságosabb, akkor felhasználható a labdák gyártásában.

9. Az ITTF folyamatosan próbavásárlásokkal teszteli a tömegesen készült termékeket. Ha a labdák esetében a minőségi eltérés visszatérően nagyobb a megengedettnél, az adott labda hitelesítését visszavonják.

10. A megengedett átmérőbeli eltérés a 39.50 és a 40.50 mm közötti intervallumról 40.00-40.60 mm-re módosult. Az ITTF az új, műanyagból készült labdák esetében már ez utóbbi határértékeket alkalmazza.

11. A műanyaglabdák bevezetése elengedhetetlen és megkerülhetetlen volt. A kialakult versenyhelyzet a játékosok, a szövetségek, a média és a gyártók elemi érdeke.