Manapság már Magyarországon is egyre népszerűbb a cheerleading, bár azért a sporteseményeken még nem botlunk lépten-nyomon szurkolólányokba vagy fiúkba. Különösen nem jellemző ez asztalitenisz eseményen, így abszolút újításnak számít, hogy a budapesti Európa-bajnokságon cheerleaderek buzdítják a játékosokat, szórakoztatják a nézőket.

Amerikában egy-egy futball- vagy kosármeccs elképzelhetetlen a cheerleaderek nélkül. Mi Európában többnyire az amerikai filmekből ismerjük a „hajrázókat”, akiknek látszólag csak az a feladatuk, hogy lengessék a pomponjaikat, miközben buzdítják a csapatukat, legalábbis meccs közben. A szünetben azonban igen nehéz akrobatikus elemeket tartalmazó produkcióval szórakoztatják a szurkolókat.

A jelenség az 1960-as években terjedt el az Egyesült Államokban, az első „pompomcsapat” bajnokságot 1978-ban rendezték meg. Az 1980-as évekvolt a hajrázás igazi nagy évtizede: ekkor kezdődtek meg a középiskolai bajnokságok, ekkor alakultak az első Allstar-csapatok, illetve a versenyek kötelező gyakorlatai, a csapattagoktól elvárható minimum követelmények ebben az időben kapták meg a maihoz leginkább hasonlító formáikat. A sport a kilencvenes években terjedt el Ázsiában és Európában, napjainkban pedig már több mint harminc országban mintegy négymillió regisztrált sportoló űzi.

Az Európa-bajnokságon egészen pontosan a Chix-leader nevű csoport showja dobja fel az amúgy is izgalmasnak ígérkező kontinensviadalt. Íme egy rövid bemutatkozó videó.