Életének 97. évében elhunyt Harwich Ferenc, aki nemcsak a Vas megyei, hanem az egész magyar asztalitenisz egyik meghatározó alakja volt.

A Debreceni Torna Egyesület tagjaként már szülővárosában is az asztalitenisz, a tenisz és az atlétika megszállottja, sportolója és edzője – olvasható a Vas Megyei Asztalitenisz-szövetség megemlékezésében. 1947-ben került Szombathelyre. A szíve hozta szűkebb pátriájába, hiszen a híres szombathelyi asztaliteniszező Stalczer lányok egyikét, Magdit vette feleségül. Már Debrecenben is kiváló edzői munkát végzett, hiszen a DTE hölgyatlétáinak világsikereiben az ő tevékenységének is fontos szerepe volt.

1948-ban a Járműjavítóban megalakította az asztalitenisz-szakosztályt, amelynek edzője és egyben vezetője, de játékosa is volt. A Bőrgyár csapatának megszűnésével adódott lehetősége a csapatnak az NB II-ben szerepelni, ahol aztán jól helyt is állt. 1951-től 1953. márciusának végéig ő volt a Haladás első függetlenített elnöke.

Hosszú éveken át a Postás edzője, majd a Cipőgyár, a későbbi Sabaria női asztalitenisz-csapatának edzőjeként egy egészen kivételesen tehetséges gárda nevelődött keze alatt. A Mester Mária, Pusztai Zsuzsa, Szárnyas Júlia, Nagy Mari, Tarlacz Erzsi, Csik Márta, Gáspár Szilvia, Németh Márta és még sokan mások fémjelezte gárda a későbbi NB I-es sabariás sikerek letéteményese volt. Csik Márta ifjúsági Eb-címe mellett örömmel mesélt a sárvári tanítvány Bíró Imre serdülő és ifjúsági magyar bajnoki címéről is.

Edzői munkája mellett – amelyet a Berzsenyi Dániel Tanárképző csapatánál fejezett be – hosszú évtizedeken keresztül volt első osztályú játékvezető. Talán nem szerénytelenség azt állítani, hogy akkor az ország egyik legelismertebb asztalitenisz-játékvezetője volt. Idős korában is naponta láttuk Feri bácsit kerékpározni a városban, talán ennek és az évtizedekig a sportban eltöltött éveinek köszönhetően hosszú évekig kiváló szellemi, fizikai állapotban, egészségben élt.
Tíz évvel ezelőtt, 2005-ben megkapta egész élete munkásságáért, edzői, sportvezetői tevékenységéért a „Vas Megye Sportmozgalmáért Életműdíjat".

96 évesen érte őt a halál, de emléke az ország és Vas megye minden pingpongosa emlékében örökké élni fog.